keszth.jpg (3518 bytes)

18uj.jpg (31339 bytes) Lakóinak száma: 22 000. Rövid története: Az emberi történelem során végig lakott volt. Első okleveles említése 1247-ből maradt fenn, amikor egy oklevélben Szent Márton tiszteletére szentelt templomról esett szó. Ez a templom valahol a mai kastély parkjában állhatott. 1235 körül Lackfi István kapja birtokul Keszthelyt, aki nagy építkezésbe kezd: ő építteti a mai főtéren álló gótikus templomot, s a ferences kolostort. Keszthely a XV. században mintegy ezer lakójával a környék legnagyobb mezővárosa.

Tulajdonosai változnak, 1430-tól 1739-ig a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb családja, a Gersei Pető család birtokolja. Kúriájuk a mai kastély helyén állt. A XVI. század közepén Pető János olasz hadmérnökök tervei alapján a templomot és a kolostort palánkkal veteti körül és bástyával is megerősítik. Védői sikerrel szálltak szembe a meg-megújuló török rohamokkal, s bár a törökök többször betörtek a városba, a várat elfoglalni nem tudták. A török időkben Keszthely polgárai katonai szolgálatot is teljesítettek, ezáltal mentesültek az úrbéri terhek alól. Az élelemről és az ellátásról való gondoskodás egy külön település gondja volt, akik nem mentesültek az úrbéri terhek alól. Ezt a településrészt hívták Keszthely polgárvárosnak, később Kiskeszthelynek, ami napjainkra egybeépült a várossal.

A város későbbi életében meghatározó szerepet játszó Festetics család 1739-ben megvásárolta akkor hatalmas összegnek számító 24 ezer forintért Pető János keszthelyi birtokait. Festetics Kristóf majd öt évtizedig tartó aprólékos - a manipulációkat sem nélkülöző - munkával alakította ki hatalmas birtokát, amit aztán egységes uradalommá szervezett, s tette meg birtokközpontjává. Az egykori Gersei Pető kúria helyén kezdte el építtetni 1745-ben a Festeticsek gazdagságát és hatalmát is tükröző kastélyát, amit az utódok aztán később folyamatosan bővítettek. 19uj.jpg (36718 bytes)

1772-ben Mária Terézia grófi rangra emelte Festetics Pált. A város életében az elkövetkező évtizedek maradandó nyomot hagytak. 1772-ben gimnázium nyílt a mezővárosban, mely később megkapja a ferencesek rendházát, 1808-ban átveszik a premontreiek és ez a tanító rend működteti az államosításig. 1797-ben Festetics György megalapítja Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét, a Georgikont. Ugyancsak ő rendezi meg a "Helikon ünnepségeket", melynek célja a tudomány és a magyar nyelv ápolása volt. Megjelent ezeken az ünnepségeken Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Pálóczi Horváth Ádám is. A város sokat köszönhet a közlekedés fejlődésének. Az első balatoni gőzhajó 1846-ban futott be Keszthelyre, majd a századfordulón szárnyvonal köti össze a Déli Vasúttal. A "százszoros éden"-nek nevezett Balaton már a múlt század közepén is vonzotta a turistákat, de a rendszeres idegenforgalom csak az 1860-as években indult meg. A századfordulón kiépült a keszthelyi Balaton-part, új gőzhajó-kikötő épült (1891), felépül a Hullám Étterem és a Balaton Szálló, majd megalapítják a Balaton Múzeumot (1898). Városi rangot 1954-ben kapott.

nyil.jpg (1464 bytes)