Lakóinak száma: 1070 fő
Kisközség, 1232-ben itt jöttek össze a zalai szerviensek, hogy ítélkezzenek egy birtokperben, s ez az oklevél a köznemesség területi csoportosulásának legkorábbi dokumentuma, a nemesi megye kialakulásának első emléke.
Műemlékek, látnivalók:
 |
Deák Ferenc kúriája. A 18. század végén építette a Zala vármegyében jelentős szerepet játszó Hertelendy család, s örökség útján jutott Deák Ferenc édesapjának birtokába. Hosszabb ideig élt itt Deák Ferenc is. Sokszor látogatott ide a Zalacsányban élő Csány László és néhányszor Deák Ferenc barátja Vörösmarty Mihály, de megfordult itt Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Batthyány Lajos is. Deák Ferenc 1854-ben adta el a Széchenyi családnak, majd a Károlyiaké lett. |
1925-ben a kincstár megvásárolta és mezőgazdasági szakiskola létesült mellette. A kúria előtt Zala György 1928-ban felállított Deák Ferenc mellszobra áll, az épületen a "haza bölcsének" emléktáblája látható. A jellegzetesen múlt századi vidéki kisnemesi kúria, másfél hektáros parkja védett.
Temetőkápolna. Román eredetű, 13. században épült, a Deák család sírboltjává alakították ki. Római katolikus templom. 1756-ban épített műemlék jellegű templom, copf stílusú szószékkel. A kustányi falurészben egyre fejlődő gyógyfürdő található. További információ: Zalatour Utazási Iroda tel./fax: 83/360-057 |
 |
Lakóinak száma: 919 fő
Műemlékek, látnivalók:
Ezen a helyen állt Csány László, reformkori zalai politikus, 1849-ben közmunka- és közlekedésügyi miniszter szülőháza és későbbi lakóhelye, amit lebontottak a századelőn. A mai épület 1913-ban nyerte el mai formáját, oldalán helyezték el Csány emléktábláját.
Római katolikus templom. Mai formáját 1749-ben nyerte el a műemlék jellegű templom.
 |
Víztározó. 1991-ben létesült, nyaranta fürdőzők és horgászok keresik fel. További információ: Zalatour Utazási Iroda tel.: 92/311-443; fax: 92/311-469 |
 |
Erőd. Keszthelytől kb. 5 km távolságban található a 71-es út mentén. Sokáig Valcummal azonosították, később ezzel szemben kétségek merültek fel. Az erőd a maga nemében hatalmas. 44 külső kerek toronnyal, 4 belső kaputoronnyal védett 377 x 358 méteres erőd volt, melynek falai 2,6 méter széles alapozással készültek. Az 5. században egy ideig a keleti gótok királyának Thiudimernek is székhelye volt, mely egyrészt raktárbázisul szolgált, másrészt útvédelmi feladatokat is ellátott. Valószínű, hogy gyerekkorában itt élt egy ideig fia Nagy Theodorik, a keleti gótok leghíresebb uralkodója is. |
Az épületek nagyrészt még mindig a föld alatt vannak. A 4-6. századi épületek maradványai közül csak három látható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület.
Festetics major. 1820 körül emelték az épületeket klasszicista stílusban. Különösen híressé vált a Festeticsek fenéki ménese. Az Újmajorban született Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ezidőtájt a Festetics uradalom tiszttartója volt. Szülőházára 1909-ben került emléktábla.
Zalahíd. Közvetlenül Fenékpuszta mellett van a Zala folyó új és régi közúti és vasúti hídja. Ez a megyehatár.
