Moliere:
Don Juan
(színmű)

Bemutató: 2004. február 6.

 

Don Juan, Don Louis fia - Ilyés Róbert Jászai-díjas
Sganarelle, a szolgája - Szakács László
Donna Elvira, a felesége - Tánczos Adrienne
Don Carlos, a fivére - Gábor László
Don Alonso, a fivére - Zalányi Gyula
Don Louis, Don Juan apja - Farkas Ignác Jászai-díjas
Mari - Pap Lujza
Bernadette - Meisitz Fáni
Frici - Szegezdi Róbert
Vasárnap Úr, kereskedő - Kiss Ernő
Koldus - Derecskei Zsolt
Ragotin - Trinfuj Mihály
Violette - Horváth Nóra

Valamint: zenészek és a színház stúdiósai

Díszlet-jelmez: Vereckei Rita
Zene: Horváth Károly m.v.
Mozgástervező: Atlasz Gábor m.v.
Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Strázsai Julianna
Rendezőasszisztens: Kovács Krisztián

Rendező: Bagó Bertalan Jászai-díjas

 

Képek az előadásról . . .

 

Nők, csábítások, menekülés, mindig újabb és újabb kihívások, megnyugvás sehol. Ez Don Juan, aki bűntudat nélkül éli le életét, de egyszer neki is el kell számolnia.

A léha és romlott nemes alakját vitte színpadra Moliere a Don Juan-ban. A témát ugyan a spanyol mondakörből merítette, de hősét páratlan lélektani hűséggel a Napkirály udvarának elven francia donjuanjai után mintázta meg. A való élet és a képzelet világa közt csapongó cselekményben a komoly és a bohózati elemek művészi egységben ötvöződnek össze. A szerző komikus álarca mögött egy romlott társadalom bírájának komor vonásai sötétlenek.

Nők, csábítások, menekülés mindig újabb és újabb kihívás, megnyugvás sehol. Ez Don Juan, aki bűntudat nélkül éli le életét, de egyszer neki is el kell számolnia.

 

A produkció támogatói:

 

vissza

vissza a kezdőlapra