Móricz Zsigmond :
Úri muri
(színmű)

Bemutató:
2003. január 31.

Szakhmáry Zoltán - Ilyés Róbert Jászai-díjas
Rhédey Eszter - Egri Kati Jászai-díjas
Szabó Rozika - Meisitz Fáni
Csörgheö Csuli - Gáspár Sándor m.v. Érdemes művész
Zsellyey Balogh Ábel - Farkas Ignác Jászai-díjas
Borbíró Bence - Kiss Ernő
Lekenczey Muki - Zalányi Gyula
Gosztonyi Bandi - Kató Balázs
Parragh - Vankó Dániel
Kudora - Kricsár Kamill
Kismérnök - S. Kovács Krisztián
Bitó Laci - Mihály Péter
Lefkovits ügyvéd - Gábor László
Mákos Bácsi - Andics Tibor / Balogh Tamás
Lukács - Prezenszky Attila
Három Csugari - György János,
Derecskei Zsolt, Szakály Aurél
Három asszony - Ecsedi Erzsébet,
Szél Szabina, Bíró Mariann

Valamint a színház stúdiósai

Díszlet-jelmez: Vereckei Rita
Ügyelő: Szilasi Attila
Súgó: Kiss Szilvia
Rendezőasszisztens: Pénzes Csaba

Rendező: Bagó Bertalan Jászai-díjas

 

Képek az előadásról . . .

Az előadás plakátja . . .

Kritikák . . .

Az Úri muri (1927) cselekménye a millennium évében (1896) történik; kb. négy nap úri duhajkodásának keretében. A környezetéből kiemelkedni akaró, de annak szorításában elbukó ember vergődésének tragédiáját írta meg Móricz. Az író a regény főhősében sem találta meg azt a "prófétát" akit keresett. Szakhmáry nemcsak önmagát pusztítja el, hanem tanyáját is felgyújtja. Az Úri muri részeg éjszakájában minden zár felnyílik, az emberek vad érzelmi fejvesztettségben elmondanak egymásnak mindent, amit nem volna szabad elmondani. Kitűnik, hogy a magyar világ, úri gőgje alatt olyan kész a lelki meztelenségre, mint csak az orosz regények világa. Móricz strindbergi tömörséggel tudja a pillanatot megragadni, és néhány szóban egy emberélet minden szörnyűségét összesűríti. És az emberi élet minden szörnyűsége kibontakozik ezeken a részeg éjszakákon, váratlan és megdöbbentő megnyilatkozásokban. Ez az ami arra késztette a színházat, - és Bagó Bertalan főrendezőt - hogy Móricz immár klasszikus művét bemutassa a zalaegerszegi közönségnek.

vissza

vissza a kezdőlapra