A lehetőséget és nem a veszélyt látja az alkalmazásfejlesztő és asp-szolgáltató Zalaszám Informatika
a regionális önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok megjelenésében, amely akár gyökeresen átalakíthatja egyik fő piacát.
– Nem sok informatikai vállalat mondhatja el magáról, hogy 2009-ben új dolgozókat vett fel, és bevételeit is növelni tudta. Mit csinál a Zalaszám másképpen, mint a többiek?
– A Zalaszámot – széleskörű informatikai tevékenysége miatt – talán másképpen érinti a válság, mint a szűkebb területre specializálódott cégeket. Három fő pillérre támaszkodunk, amelyek közül az első az alkalmazásfejlesztés. Ezen a területen vannak dobozos termékeink, elsősorban a közigazgatás és intézményei számára, illetve egyedi fejlesztésű, országos közigazgatási rendszereink, ilyenek például az okmányirodák közigazgatási elektronikus pénztára (KEP), az okmánylogisztikai, a rendszám-nyilvántartási, a választási pénzügyi-logisztikai rendszerek. A második pillérünk az alkalmazásokhoz kapcsolódó bevezetési, üzemeltetési, távfelügyeleti, helpdesk és infrastrukturális szolgáltatások. A harmadik fő terület a kommunikációhoz kapcsolódik: a közigazgatás mellett cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt nyújtunk voip-, internetés iptv-szolgáltatásokat. Rendkívül lényeges, hogy bevételeinkben a hozzáadott érték aránya közel 90 százalék.
– Miből állt össze az idei év jó teljesítménye?
– Rendszereinket és a kapcsolódó szolgáltatásokat évek óta közel kétezer szervezettöbb mint tízezer munkatársa használja nap mint nap, üzemszerűen. Emellett több nagy fejlesztésünk gyümölcse ért be 2009-ben. Komoly szakmai eredmény volt a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése az okmányirodákban: itt az alkalmazásfejlesztési és rendszerbevezetési feladatok döntő részét a Zalaszám végezte. Ugyancsak idén zárultak le az Állami Foglalkoztatási Szolgálat integrált rendszerével kapcsolatos, közel hároméves fejlesztési és bevezetési feladatok. Jelentős szerepet játszunk a központi elektronikus fizetési rendszer jelenleg is folyó megvalósításában. Közben országszerte több mint 400-ra nőtt az önkormányzatok és intézmények száma, amelyek a költségvetési gazdálkodási és az iratkezelő rendszereinket aspszolgáltatásként veszik igénybe. Mindezek együttes hatásának köszönhető, hogy 2009-ben mintegy 20 százalékkal tudtuk növelni a bevételeinket.
– Az önök egyik fő piacát alkotó önkormányzati szféra informatikai környezetét alaposan átalakítja a regionális alkalmazásszolgáltató központok létrehozása. E rről mit gondol?
– Az asp-t szakmai és közgazdasági előnyei miatt nagyon jó megoldásnak tartom, de ebben az esetben egyelőre nem lehet tudni, hogy műszakilag mindez hogyan valósul meg. Elképzelhető, hogy a nyertes önkormányzat saját maga építi fel az asp-központot, szerzi be az informatikai technológiát, veszi fel és foglalkoztatja a szakembereket, és kínálja a szükséges kilenc alkalmazást; de választhatja azt is, hogy csak szolgáltatásokat vásárol, és azoknak a koordinációjával foglalkozik. Annak sincs akadálya, hogy ez régiónként eltérő legyen. Az életképes megoldás valahol a két végpont között helyezkedik majd el, és hogy melyik oldalhoz lesz közelebb, az attól függ, mennyire felkészült a szerepet elnyerő önkormányzat. A mi értelmezésünkben az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központ elsősorban nem technológiai megoldásokat jelent, hanem egy szolgáltatói és módszertani központot, ami specializálódott piaci szervezeteket is igénybe vesz feladatainak ellátásához. Hosszabb távon érdekes lehet a regionalitás kérdése is. Műszakilag semmi akadálya, hogy egy aspközpont a régión kívül is szolgáltasson, vagy bizonyos szolgáltatásokat onnan vegyen igénybe. Nem titkolt célunk, hogy komoly szerephez jussunk, mint a regionális asp-k háttérszolgáltatói, és ennek érdekében további termékfejlesztéseket is végzünk.
)
