A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. szerint megtörtént a területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása.

A megyei területfejlesztés döntéshozó szerve a Megyei Területfejlesztési Tanács. Feladatai ellátásában együttmuködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül vagy közvetve közremuködo területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a Megyei Munkaügyi Tanáccsal. Összehangoló szerepet tölt be a kormányzat, az önkormányzatok, azok társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzelései megvalósításában.

Az önálló jogi személy státuszú Megyei Területfejlesztési Tanács székhelye a megyeszékhely város, a muködéshez szükséges pénzügyi fedezetrol a tagok gondoskodnak. A tanács megalakítását a törvény rendelkezései szerint a Közgyulés 65/1996. (V. 24.) KGY. sz. határozatával kezdeményezte, az alakuló ülést 1996. június 11-ére hívta össze. A Közgyulés határozatában felajánlotta, hogy a munkaszervezeti feladatokat a Közgyulés Hivatala lássa el.

A Területfejlesztési Tanácsnak 15 tagja van, elnöke a Megyei Közgyulés elnöke, tagjai Zalaegerszeg és Nagykanizsa megyei jogú városok polgármesterei, az FVM miniszter képviseloje, a gazdasági kamarák egy-egy képviseloje, a területfejlesztési önkormányzati társulások hat képviseloje, a Zala Megyei Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviseloje.

Tevékenységét Szervezeti és Muködési Szabályzat alapján végzi. Munkaterv szerint tartja üléseit. Testületként dönt a hatáskörébe tartozó szervezeti, személyi, pénzügyi kérdésekben. Testületként döntött a megyei Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról és a megyei területfejlesztési alapok felhasználásáról.

A munkaszervezeti feladatok ellátására két lehetoség kínálkozott:

– önálló – az e célra létrehozott szervezet keretében, vagy
– valamely meglévo szervezetre telepítve pl.: kamarák, megyei jogú városok hivatalai, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Megyei Önkormányzat
    Hivatala.

A tanács megalakítását elokészíto munkacsoport felkérte

– Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát,
– a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát,
– a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt,
– a Megyei Közgyulés Hivatalát

a munkaszervezet kialakításával, muködtetésével, anyagi-technikai feltételeivel kapcsolatos ajánlata megtételére.

– a közgyulés elnöke egyben a megyei területfejlesztési tanács elnöke, a Területfejlesztési Tanácsban végzett munkájáról beszámol a
    testületnek,
– a közös munkaszervezet,
– az egyes kistérségi statisztikai körzetek képviseloje egyben közgyulési képviselok,
– a Megyei Területrendezési Terv elkészítése a közgyulés feladata, a Megyei Területi Információs rendszer muködtetése fojegyzoi feladatkör,
– a megyei területfejlesztési koncepcióról a közgyulés annak jóváhagyása elott állásfoglalást alakít ki.
– a közgyulés elnöke tagja a regionális fejlesztési tanácsoknak, rotációban az Országos Területfejlesztési Tanácsnak, a régió képviseletében.
– a munkaszervezet vezetoje a regionális országos tanácsban tanácskozási jogú állandó meghívott.

A területfejlesztésrol és területrendezésrol szóló törvény elfogadásával, a területfejlesztési tanácsok megalakulásával, a decentralizált területfejlesztési alapok létrehozásával, fordulópont következett be a területfejlesztés rendszerében.

A tanács 1996-1997. között két decentralizált pénzügyi alappal rendelkezett:

1998-tól a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérol szóló 1997. évi LXXXIX. tv. alapján a tanácsnak döntési jogosultsága van a céljellegu decentralizált támogatások felhasználására is. Ebbol az eloirányzatból történik a helyi önkormányzatok elore nem látható természeti, vagy más károkból adódó vis maior többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.

A területfejlesztésrol és területrendezésrol szóló törvény lehetoséget teremt regionális tanácsok alakítására. A Regionális Fejlesztési Tanács jogi személy, tagjai:

Zala megye 1997-tol része három régiónak és tagja:

   a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak,
    a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak,
    a Balaton Fejlesztési Tanácsnak.

A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési, statisztikai régió. A regionális együttmuködés egyik meghatározója a három megyében muködo PHARE–CBC támogatási rendszer. A PHARE–támogatások, valamint a területfejlesztés központi pénzalapjai tették és teszik lehetové közös, regionális fejlesztési koncepciók, programok elkészítését.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Zala megye vonatkozásában programrégióként muködik. A régiót alkotó másik három megye (Tolna, Baranya, Somogy) alkotja a Dél-dunántúli statisztikai tervezési régiót.

A regionális együttmuködés meghatározója az 1996-ban elnyert EU PHARE Kísérleti Program Alap támogatási rendszere.

A regionális tanácsoknak nincs székhe- lyük. Mindkét regionális tanács elnöki funkcióját a régiót alkotó megye területfejlesztési tanácsai elnökei látják el, évenkénti rotációban. A tanácsok székhelye a soros elnök székhelyével évente változik.

A munkaszervezeti teendoket a soros elnök megyéje munkaszervezete látja el.

A Balaton Fejlesztési Tanács Veszprém, Somogy és Zala megye részvéletlével jött létre. Fo feladata a Balaton védelme és idegenforgalmának fejlesztése.

Székhelye Keszthely. Önálló munkaszervezetének kialakítása megkezdodött.

Mindhárom regionális szervezet munkájában a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács tevékeny részt vállal.

A regionális együttmuködés egyrészt célorientáltan összeköti a résztvevo megyéket, másrészt feszültségek kialakulását is jelenti. Véleményünk szerint a megyei szuverenitás megorzése mellett a programorientált régiós együttmuködés a járható út.

 A Kormány 1007/1998. (I. 23.) Korm.Sz. határozatával létrehozta a – Magyarország egész területét lefedo – kilenc Regionális Idegenforgalmi Bizottságot (RIB-et). Feladatuk Magyarország idegenforgalmának, területi irányításának korszerusítése. Az idegenforgalom állami feladatainak koordinálása és az önkormányzati feladatok végrehajtásának segítése. Szakmai részvételre alapozott regionális idegenforgalmi koordinációs szervezetek, amelyek az országos idegenforgalmi politika célkituzéseihez igazodva ellátják a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segítik az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását.

Tagjai az egyes régiók érintett megyei önkormányzatai, gazdasági kamarái, valamint idegenforgalmi szakmai és érdekképviseleti szervezetei.

A RIB-ek munkáját a minisztérium állományába tartozó 3-5 fos idegenforgalmi menedzserekbol álló Titkárság segíti. A RIB-ek tevékenységüket az azonos területen muködo regionális fejlesztési tanácsokkal szorosan együttmuködve végzik, amelynek során érvényesül az ágazati és a szakmai önállóságuk.

Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (Gyor-Moson-Sopron megye – Vas megye – Zala megye)

1998. augusztusában a Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság 6 millió 30 ezer forinthoz juttatta Zala megye pályázó kistérségeit és vállalkozóit. E lehetoséget az országban elsoként teremtette meg az idegenforgalmi szakterületen.

 Az iparfejlesztés területén kiemelkedo jelentoségu volt a Generál Electric Nagykanizsai Gyára korszerusítése, környezetkimélo technológiák meghonosítása; új termékek gyártásának bevezetése; a HTR Zalaegerszegi Alkatrészgyártó Üzeme korszerusítése, új csarnok építése, új gyártósorok üzembeállítása. Folyamatban van a kisvállalkozások, kisvállalkozók támogatását szolgáló inkubátorházak létesítése Lentiben és Zalaszentgróton. Ipari parkok létesítése kezdodött el Zalaegerszegen, Rédicsen, Letenyén, Nagykanizsán. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott döntésnek megfeleloen folynak a Lenti központú különleges vállalkozói övezet, a nagykanizsai logisztikai központ kialakításának elokészületei.

A közlekedésfejlesztés területén döntés született a szlovén–magyar vasút Muraszombat–Zalalövo közti szakaszának megépítésére, kormányhatározat a Zalalövo–Zalaegerszeg–Budapest vasúti pálya átépítésére, elkészült a 7. sz. foközlekedési út Nagykanizsa–Letenye közti szakaszának korszerusítése. Döntés született az M-7 illetve M-70 gyorsforgalmi utak 2003-ig történo megépítésére. Folyamatban van a 74-es foközlekedési út Zalaegerszeget elkerülo szakasza megépítése. Elkészült a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa vasúti fovonal villamosítása. Befejezés elott áll a rédicsi határátkelo és háttérlétesítményei felújítása, korszerusítése. Új magyar–szlovén határátkelo nyílt Nemesnépen.

 A muszaki infrastruktúrafejlesztés területén a megye digitális telefonközpont hálózatának kiépítése befejezodött. Befejezodött a zalaszentgróti és zalalövői kisregionális szennyvíztisztító telep intenzifikálása, kapacitásbovítése, folyamatban van a regionális szerepköru zalaegerszegi és lenti szennyvíztisztító korszerusítése.

Az idegenforgalom területén megvalósult a zalakarosi, lenti, kehidakustányi termálfürdok korszerusítése, bovítése, új szállodák épültek összesen mintegy 1200 férohellyel Zalakaroson, Hévízen, Alsópáhokon.