A tenger is csak cseppekből áll...


Spuri Futó-Triatlon Magazin ― 2001. december

100 kilométerek után 24 órás győzelem

A SPURI előző számában egy boldogan mosolygó Bérces Edit fotó alatt nyúlfarknyi szövegben emlékeztünk meg ultrafutónőnk legújabb világbajnoki győzelméről. A lapzárta után érkezett hír kapcsán most először tudunk bővebben beszámolni Edit legutóbbi sikeréről, és persze az előzményekről.

Nyelvtanítás és futás? Fotózás és szociolingvisztika? Doktori tanulmányok és triatlonklub-alapítás? 100 kilométeres Európa-bajnoki és 100 kilométeres világbajnoki cím után 24-órás vb győzelem?...
Meglehetősen sokoldalú embernek és zsúfolt életvitelűnek kell lennie, aki ilyen fiatalon ennyi mindent művel, illetve ilyen sikereket ér el. Bérces Edit, e felsorolás ,,gazdája" viszont egyáltalán nem tartja ezeket ellentmondásosnak, sőt! ...

- A futást nem elkezdi, hanem abbahagyja az ember. Figyeljük csak meg a totyogó kisbabákat! Ők sem járni kezdenek először, inkább szaladni próbálnak, mivel ez az egyik legtermészetesebb mozgásforma. Nekik a futás még önmagában játék, mint ahogy az első nyelv, az anyanyelv tanulása is. Aztán ahogy ,,öntudatra ébred" az ember, valahogy szégyellni kezdi a hibáit: a rossz lépéseit, a helytelen szólásait és egyre inkább elveszti azt, amiért érdemes élni, a tanulás örömét. Sajátos párhuzamot érzek a nyelvtanulás és a futás között. Mindkettőhöz kitartás kell, és fel kell tudni állni minden egyes nyelv-, illetve lábbotlás után, és folytatni kell a legnehezebb pillanatokban is. A leghosszabb táv is lépésekből, a legnehezebb mondat is szavakból, kifejezésekből áll. Egy 24 órás futáson is egyet tudok csak lépni egyszerre ... A tenger is cseppekből áll, még ha felfoghatatlanul sokból is! És még egy kapcsolat: a legelső ultrafutók, az ógörög "jóledzett hírnökök" (shemerodromoi) egyfajta "postások" voltak. A kommunikáció elsődleges eszközei tehát a nyelv és a láb! - Érvel Edit, aki egyébként négy nyelven - angol, német, francia, orosz - beszél, és üzleti angolt tanít a BGF Pénzügyi és Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetében. Hogy még vegyesebb legyen a képlet, sportpályafutását úszóként kezdte. Ahogy elmélyül az egyes nyelvek mind tökéletesebb elsajátításában - Ösztöndíj Leningrádban (1983) és Vlagyimirban (1984), magiszteri fokozatot szerez a Kaliforniai Állami Egyetemen (1994) és további ösztöndíjat Washingtonban a Georgetown Egyetemen (1996) - a sport is egyre jobban beépül az életébe.

- Hétévesen már lejártam a zalaegerszegi uszodába, ám akkor már azt mondták, hogy túl öreg vagyok a versenyzés elkezdéséhez ... Akkor persze nagyon el voltam keseredve, ám csak azért is minden reggel egy kilométer úszással kezdtem a napot! A gimnázium után a Janus Pannonius Tudományegyetemen esténként egy-egy órát futottam vagy úsztam. Friss diplomával a nagykanizsai Landler Jenő Gimnáziumban (ma Batthyány Lajos Gimn.) kezdtem tanítani oroszt és angolt, aztán egy év múlva Zalaegerszegre kerültem, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, ahol nagyon kellett egy angolos. Mivel kanizsai tanítványimtól nehezen tudtam elszakadni, elhatároztam, hogy ott leszek a Landler évnyitóján. Így futócipőt húztam és nekivágtam az ötvenkét kilométernek a szakadó esőben. Az ünnepélyről természetesen lekéstem, de túl voltam életem addigi leghosszabb futásán. Akkor még nem is tudtam, hogy 42,192 kilométernél hosszabb távon is rendeznek versenyeket. Egyébként profi késlekedő vagyok: maradtam már le nemzetközi busz- és repülőjáratról, eredményhirdetésről, sőt még egyszer a tihanyi triatlon rajtjáról is. Csak egy helyről nem késtem el soha: a célból, ugyanis még sohasem adtam föl versenyt. Apropó triatlon: már a PSZF-en tanítottam (1988), amikor Sallai Alexandra barátnőm felhívta a figyelmemet erre az akkor még nálunk gyerekcipőben járó sportra. Az úszással nem volt gondom, viszont a kerékpáron összegyűjtött hátrányt mindig a futással kellett ledolgoznom. Néhány zalaegerszegi triatlonistával, Déri Miklós kezdeményezésére 1990-ben megalakítottuk a Zalatriatlont. Azóta kétszer voltam dobogós Nagyatádon a hosszú távú triatlon OB-n, 1997-ben és 1998-ban.

Edit 1997-ben debütált ultramaratonon, előtte persze rengeteg maratont futott, míg az Egyesült Államokban tanult, majd minden hétvégén! Már első ultraversenyén, a Fertő-tó körön (65km, 60km) nyert az akkori sztár, Bozán Ágnes előtt, bár az igazi próbatételnek a Bécs-Budapest Szupermaratont szánta.

- Nemigen tudtam elképzelni, hogy hogyan lehet az első nap 97 kilométere után 116-ot futni, és utána a többit. Kis-Király Ernő - az egykori háromszoros Bécs-Budapest győztes - segített sokat tanácsaival első futóedzőm, a békéscsabai Tóth Sándor mellett. Legnagyobb meglepetésemre sikerült győznöm egy olyan mezőnyben, ahol a 100 km-es futás akkori friss világbajnoka, Valentyina Liakhova, és az előző évi bajnok, Jelena Szidorenkova is rajthoz állt.

Aztán sorra jöttek a sikerek, főként az új magyar csúccsal (7:25:21) megnyert 100 kilométeres vb emlékezetes Edit számára.

- Sosem fogom elfelejteni Győri Feri hangját, ahogy 80 kilométer után odakiáltott Winschotenben, hogy "Világbajnok leszel Edit!". Persze visszautasítottam ezt a korai kijelentését, mert akkor még minden előfordulhatott volna, arról nem is beszélve, hogy csak a 83. kilométernél vettem át a vezetést az orosz Elvira Kolpakovától. Végül Ferinek lett igaza...Vozi könnyes szemmel várt a célban, a többiek pedig meg sem tudtak szólalni örömteli döbbenetükben (Joó Vili, Olasz Laci, Győri Feri, Molnár Tamás és Zsiga--Zsigovics András).

Edit azt nyilatkozta, hogy nem volt csúcsformában a veronai 24 órás világbajnokságon. Ráadásul párás, esős 24 órát fogott ki, ami nem könnyíti meg az ultrafutók dolgát (sem).

- Nehéz dolgom volt, hiszen még nem versenyeztem rekortánon, és egyébként is ez volt a második 24-órás szereplésem. Ugyanakkor annak ellenére, hogy nem vittem magammal "szekundánst", fokozatosan egy nemzetközi segítőcsapat alakult ki körülöttem: Kokavszky Katalin (Fekete Sanyi felesége) etetett és itatott, Gerard Stenger a Nemzetközi Ultrafutó Szövetség (IAU) francia alelnöke pedig figyelte a tempóm egyenletességét. A 13. órában jelentős iramnövelési ihletem támadt, miután megint az óra járásával ellentétes irányba fordítottak minket. Ekkor figyelmeztetett Gerard, hogy pár körnél ne merjek többet futni Jannisz Kurosz (Yiannis Kouros), a legendás férfi favorit tempójában. Tomas Rusek, a csehek kapitánya pedig közben kérésemre melegítette a kólát, vagy adta kézre a vazelint. Bizony ilyenkor jó, ha kéznél van a nyelv. Nagyon hálás vagyok segítőimnek, akik odafigyeltek minden apróságra, egyébként nem valószínű, hogy sikerül győznöm a világ legjobb 24-órás futói között.

Bérces Edit a 24 órás Futás világbajnokságát 235,030 kilométerrel nyerte. 9 kilométerrel többet tett meg, mint a második helyezett Irina Reutovics, aki a világ legjobb eredményével büszkélkedik és majdnem ennyivel (7,5km) maradt csak le az orosz világrekordjától. Mi lett volna, ha csúcsformában van? ...

-M-