SajtóPress
|
Pályavirrasztás ― érzelmekkel... Több százan futottak, emlékezve a Sport utcai rekortánra Pályavirrasztó futás néven hirdették meg, ám annál több volt az a 24 órán át tartó akció, amely a Sport utcai, lebontásra ítélt pályán zajlott. Emlékfutás lett belőle-érzelmektől sem mentesen... Az alábbiakban a futásban részt vett több száz futó emlékfüzetbe írt gondolatait idézzük, a teljesség igénye nélkül... „Szomorúságot okozott a pálya megszüntetése, kis örömet viszont a futás, amelyet a búcsúztatásra szerveztek. Köszönet a szervezőknek.” „Én nem futottam egyetlen kört sem, de nagyon büszke vagyok a barátaimra, akik 30 kört teljesítettek.” „K... sokat izzadtam itt, de kár, hogy többé nem lehet, mivel egyes érdekek ezt így kívánják...” „Közel 10 évig a Sport utcai rekortánon tartotta fizikai felmérőit a ZMLSZ játékvezetői bizottsága. Működő játékvezetőként részese lehettem a megpróbáltatásoknak. Lehet, hogy hiányozni fog a pálya?” „Ez év elején kezdtünk el itt futni napi rendszerességgel. Sajnáljuk, hogy elbontják a pályát.” „Nagyon sok szép és fájdalmas órát töltöttem el a létesítményben. Fáj, hogy ez lett a vége.” „Én valahogy úgy gondolom, egy jól működő sportlétesítményt nem lerombolni kellene, hanem bővíteni, fejleszteni. Legszebb emlékeim a falusi dolgozók szpartakiádjai, amelyek még a régi salakos futópályán zajlottak.” „Valaki csak 2 körnek indult neki és 10 lett belőle. Ha ez ilyen hatással van az emberekre, akkor ne vegyük el tőlük.” „A sötétség leple alatt futottunk 4-4 kört... 61 és 71 évesen. Kár, hogy ilyesmi nem lesz már többé soha; hiszen a pénz az úr!” „Azért futottam, mert hívott a Bérces Edit. Érdekes volt látni azt a sok csodabogarat, aki csak úgy, varázsszóra előbújt rejtekéből. Köszönöm, óriási volt.” (k.a.)
|
