SajtóPress

Az angoltanárnő hosszú futása


Vasárnapi Hírek 16. évfolyam, 39. szám ― Fluck Miklós ― 2000. szeptember 24.

Annak ellenére, hogy szinte mindenki az olimpia lázában ég, nem állt meg az élet a sport egyéb területein. Ezt bizonyítja, hogy néhány nappal ezelőtt Bérces Edit a Hollandiában rendezett 100 km-es ultramaratonifutó-világbajnokságon az első lett. Ez a harmadik ikszen túljáró zalaegerszegi tanárnő nem először hívta fel magára a figyelmet. Ebben az évben már megnyerte ugyanezen a távon az Európa-bajnoki aranyérmet is. Pályafutását úszással kezdte, később áttért a triatlonra, ám mivel nem kedvelte a kerékpározást, az ultrafutást választotta.

- Milyen reményekkel vágott neki a világbajnokságnak?

- Az esélyesek közé számítottam, de ilyen hosszú távon akadhatnak olyan problémák, amelyeket előre nem lehet látni. A hollandiai Winschotenben rendezték a versenyt, egy 10 km-es körpályán. Előre elterveztem, hogy 4 perc 25 mp körüli ezer métereket teljesítek. Ezzel a tempóval 83 km-nél értem utol az addig vezető orosz Elvira Kolpakovát, az 1999-es Európa-bajnokot.

- Mikor érezte úgy, hogy megnyerheti a viadalt?

- Tíz kilométerrel a befejezés előtt a hangosbemondó közölte, hogy a mögöttem lévő versenyző 20 mp-cel követ. Ekkor fokoztam a tempót, és a 100km-t 7 óra 25 perc 21 másodperc alatt teljesítettem. Csak a célban tudtam meg, hogy tévesen közölte a sorrendet a műsorközlő, mert akit másodiknak hittek, azt leköröztem, egyébként több mint tíz perccel előztem meg az ezüstérmest.

- Mennyit fogyott ez alatt a 100 km alatt?

A napi kétszeri edzés ellenére plusz két kiló súlyfeleslegem volt a verseny előtt, s ebből mindössze egy kilót sikerült leadnom.

- Hány kilométert futott élete során?

- Nem tudom összeszámolni. De ebben az évben – csak versenyen – több mint ezer kilométer van a lábaimban.

- Mi volt életének eddigi leghosszabb futása?

- Kétszáztíz kilométer, amikor 23 óra 37 perc alatt körbefutottam a Balatont.

- Mikor jött rá arra, hogy ilyen kivételes teljesítményekre képes?

- Mindig szerettem kipróbálni magamat; például 1987-ben, még triatlonos koromban, Zalaegerszegről átfutottam Nagykanizsára. De az igazi lökést az adta, amikor Amerikában tanultam, és megismerkedtem Lorraine Gersitzcel és férjével, akik imádtak futni és hetente többször is teljesítettük a maratoni távot.

- Mivel foglalkozik, ha éppen nem a kilométereket fogyasztja?

- Üzleti angolt tanítok a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, Zalaegerszegen.

- Milyen tervek foglalkoztatják?

- Most éppen nem az ultramaratoni. A doktori disszertációmat szeretném mihamarabb megírni.

Fluck Miklós